Szerdán kezdődik Drezdában a hatodik közép- és kelet-európai evangélikus találkozó

Budapest/Drezda – Szerdától tartják Drezdában a hatodik közép- és kelet-európai evangélikus találkozót, amelyet ezúttal a 33. német evangélikus összejövetellel (Kirchentag) kapcsolnak össze; az eseményre 110 ezer résztvevőt várnak, megnyitó beszédet mond mások mellett Christian Wulff szövetségi elnök és Joachim Reinelt püspök – közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház hírszolgálata hétfőn az MTI-vel.

http://www.evangelikus.hu/lapszemle/szerdan-kezdodik-drezdaban-a-hatodik-koezep-es-kelet-europai-evangelikus-talalkozo

Csomagolok, bepakolok...

Beindultunk a csomagolással. Pénzváltás, bevásárlás is hátra van még, meg pár apróbb ajándék megvétele a vendéglátóknak. A gyerekek persze az egész szobájukat hozni akarják, suttyomban pakolom vissza a cuccaikat a polcra.
Holnap reggel tehát indulunk Németországba. A vendéglátóink – nagyon kedvesen – beleegyeztek abba, hogy egy nappal korábban érkezzünk. Így legalább lesz időnk akklimatizálódni és a várost is felfedezni még a nagy tömeg előtt. Ráadásul velük is lehetünk kicsit, ismerkedhetünk, beszélgethetünk.
Német barátaim is jelentkeztek, a sajtósok között is van pár (még az erlangeni publicisztika szakról), így reménykedhetem, hogy segítségükkel lesz valahogyan internet kapcsolatom a nagy buliban.

Dr. Fabiny Tamás prédikációja a nyitó istentiszteleten

(Megkaptam, hát felrakom előre a prédikációt a blogra.)

Kedves Testvérek a Jézus Krisztusban!

1907-ben kitört az amerikai tőzsdepánik. A New York-i értéktőzsdén az árak hirtelen zuhanni kezdtek. Az emberek megrohamozták a bankokat és a trösztöket. Fénykép is őrzi az embertömeg hullámzását a Wall Streeten. Milliók élték át hirtelen, hogy a spekulációnak nevezett moly és a csődnek hívott rozsda felemésztette földi kincseiket.

            Aztán egy másik, immár Európában készült fényképet idézek meg. Ez az én hazámban, Magyarországon készült, 1946-ban. Az utcaseprő nagy halom papírpénzt söpör össze Budapest utcáján. Ez az akkori pénz teljes elértéktelenedésének ideje volt. Nagyapám mesélte, hogy mire a havi fizetésével az üzletbe ért, már csak egy csirkét tudott rajta venni. Vagy ha nem sietett eléggé, akkor csak két tojást. Az infláció mértéke 10 a huszonhatodikon százalék volt, aminek nagyságát az esetleg köztünk levő matematikusokon kívül valószínűleg kevesen tudják elképzelni. Talán segít a megértésben, ha elmondom: volt olyan két milliárd billiós bankjegy, amin a 2-es szám után húsz nulla szerepelt… Jött a moly, pusztított a rozsda.

Azokban az évtizedekben aztán sok eszme és ideológia is az inflálódás sorsára jutott: úgy kellett őket összesöpörni. A történelem szemétdombjára kerültek.

Európa keleti felén nem új keletű fogalom a materializmus. Nyilván sok jelenlevő számára ismerősen csengenek az olyan szavak, mint tudományos szocializmus, küzdelem a vallásos világnézet és a klerikális reakció ellen. A hatalom a pártszervezeteken és besúgóhálózaton keresztül akart mindent ellenőrizni. Konfirmáció helyett a Jugendweihét erőltették. Az egyházi vezetés is rákényszerült arra, hogy – az NDK-ban – a szocializmusba vezető egyházról, vagy – Magyarországon – a diakóniai teológiáról beszéljen. Aztán megint jött a moly és a rozsda, és semmivé váltak olyan korábbi „értékek”, mint „béke és biztonság”, „osztály nélküli társadalom”, „békeharc”. Materializmus volt ez a javából, és a sokat propagált földi kincsek semmivé váltak.

Ám aztán jött egy újabb, ennél rafináltabb materializmus. Régiesen bírvágynak, újabb szóval konzumidiotizmusnak lehet nevezni. A gyanútlan embereket mind súlyosabb terheket jelentő hitelekbe hajszolták bele. Működött a tőkefelhalmozásnak az a módja, amelyben a privatizáció haszonélvezőivel kapcsolatban csak az első megszerzett millió eredetét nem illett firtatni. E szemlélet kritikáját nyújtja a Miatyánk ismert parafrázisa:

Mi Tőkénk, aki a Nyugaton vagy,
amortizálódjék a Te befektetésed.
Jöjjön el a Te profitod,
tőzsdei árfolyamaid emelkedjenek,
amint a Wall Streeten, úgy Európában is.
Napi forgalmunkat add meg nekünk ma,
hosszabbítsd meg hiteleinket,
miképpen mi is hosszabbítunk hitelezőinknél.
És ne vígy minket a csődbe,
de szabadíts meg a szakszervezetektől.
Mert tiéd a fél világ és a hatalom
és a gazdagság 2000 év óta.

Mammon.

Nem akarok demagóg lenni: tudom, hogy a tőke mozgatja a gazdaságot. Azt is tudom, hogy a szegényebb régiók és azok egyházai sok támogatást kaptak, amiért köszönet illeti az adományozókat. De tartok tőle, már megint közelednek a molyok, és érezteti hatását a rozsda.

            Igénk a világhoz kötöttség veszélyeire hívja fel a figyelmet, akár gazdasági, akár politikai, akár lelki összefüggésekben. Egy magyar költő, Kosztolányi Dezső így ír versében: „Itthon vagyok itt e világban, / s már nem vagyok otthon az égben” (Boldog, szomorú dal).

            Jézus szava abban segíthet minket, hogy újra otthon legyünk a már elveszített égben. Ennek érdekében meg kell tanulnunk leválni a világról. Mert „ahol a kincsed, ott lesz a szíved”. Érvényes ez az egyes ember és az egyház életére is.

            Egy elbeszélés szerint egy farmer örömmel tudatta feleségével: legjobb tehene két borjút ellett: egy fehéret és egy vöröset. Majd ezt mondta: „Az Úr arra indít engem, hogy az egyik borjút neki szenteljem. A kettőt együtt neveljük, és amikor eljön az ideje, mindkettőt eladjuk, és az egyikért kapott vételárat megtartjuk, a másikét az Úr szolgálatára ajánljuk fel”. Felesége megkérdezte, melyik borjú legyen az Úré. „Nincs szükség ilyen megkülönböztetésre, hiszen egyformán törődni fogunk mindkettővel”, válaszolta a férje. Néhány hónappal később aztán gyászos arccal lépett oda feleségéhez a gazda: „Megdöglött az Isten tehene.”

            Testvéreim: hogy is állunk mi a földi és a mennyei kincsekkel? A földi vagy a mennyei értékek vonzzák-e a mi szívünket? A ma kezdődő öt napon át sokat fogunk hallani erről a szívről. Úgy, amint azt a Példabeszédekben is olvassuk: „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet” (Péld 4,23). Vagy ahogy Augustinus mondta: „Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik benned, ó, Urunk”.  

            Egy Kirchentagon nemcsak az egyes emberrel, hanem Isten népével kapcsolatban is fel kell tennünk ezt a kérdést. Hol dobog az egyház szíve? Földi vagy mennyei kincseket gyűjtünk-e? Miért fáj az egyházból való kilépés: az adó elmaradása miatt, vagy mert lelkeket veszítünk el? Mi az egyház igazi kincse?

Befektetések, árfolyam-ingadozásokból szerzett nyereségek, beruházások, épületek és nagy ívű tervek – vagy Luther 63. tétele: „Az egyház igazi kincse Jézus Krisztus evangéliuma.”

Mennyire bízunk múló földi javakban? Nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is. Egyházainknak – akár Keleten, akár Nyugaton – a mennyei kincseket kell keresniük és másoknak bemutatniuk, ami bizony együtt jár számos értéktelen földi kacat elutasításával. Például hogy bűnnek nevezem a korrupciót, az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust, a cigányellenességet. Vagy hogy nem engedem, hogy bántsanak valakit azért, mert neki más a bőrszíne, a vallása, az anyanyelve vagy éppen a szexuális identitása.

Miként érhetjük ezt el? Úgy, hogy földiek helyett a mennyeieket keressük. Nem a földön, hanem a mennyben gyűjtünk kincset. Nem tőkét, hanem bizalmat halmozunk fel. Ennek érdekében emeljük fel szívünket. Mondhatom úgy is, hogy elfogadjuk a menny egyetlen kincsét, Jézust. Ha kincsünk Krisztus, Krisztusnál a szívünk. Ott van jó helyen.

            Ezt a kincset sem moly, sem rozsda nem emészti meg. Most gyertek velem – képzeletben – egy dél-magyarországi faluba, Varsádra. Van e falu evangélikus templomának egy régi oltárképe az utolsó vacsoráról. Nem vigyáztak rá eléggé, ezért a festék lekopott, az anyag szétmállott. A moly szinte mindent megemésztett. Csak Krisztus alakja maradt épségben! Rajta nem fog a rozsda. Ő több bármi földi kincsnél. A vele való személyes találkozást nem pótolhatja semmi. Körülöttünk és bennünk minden változhat – ő ugyanaz marad. Ebben a világban sok mindent elveszíthetünk, ha őnála maradunk, akkor teljes az életünk és mindig vigaszra találunk. Sok minden eltűnt erről az oltárképről: emberek, tanítványok a maguk sorsával, használati és dísztárgyak, ételek és italok. Csak Jézus maradt meg. Előbb-utóbb elbukott Róma, elpusztult Jeruzsálem – de Jézus és az ő országa megmarad mindvégig. Ennek a Jézusnak a szavára figyeljünk a 2011-es Kirchentagon:

            Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben.

            Ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.

Ámen.

Nyitó istentisztelet

Az idei Kirchentag egyik nyitóistentiszteletén az Északi Egyházkerület püspöke, dr.  Fabiny Tamás  hirdeti az igét. Az alábbiakban olvasható a német nyelvű alkalom liturgiája, magyar nyelven.

Nyitóistentisztelet: Ahol a kincsed van… (Máté 6,19–21)

2011. június 1., Bühne am Altmarkt

17:00–17:30 rávezetés

-         Kirchentag énekek

-         visszaemlékezés az 1983-as drezdai Kirchentagra

-         beszélgetés a kelet-európai partneregyházak képviselőivel

17:30–18:30 istentisztelet

A gyülekezet a vastag betűvel szedett részeknél kapcsolódik be hangos szóval / énekkel a liturgia menetébe.

·         Fúvós előzene

·         Köszöntés

·         Gyülekezeti ének: HT 42 Ich lobe meinen Gott

·         Mammon-jelenet Hugo von Hofmannstahl Jedermann c. művéből. Előadja az Annaberg színházi projekt társulata

·         Igeolvasás Máté 6,19–21

¹⁹"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják,  ²⁰hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. ²¹Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.”

·         Imádság, közben a gyülekezet válasza: HT 4 Du sei bei uns

·         Gyülekezeti ének: EG 396 Jesu, meine Freude (Jézus, boldogságom, az EÉ 357 éneke)

·         Beszédmotetta: Ahol a kincsed van (a beszédmotetta projektcsoport előadásában)

·         Igehirdetés: dr. Fabiny Tamás püspök (a magyar nyelvű szöveget lásd csatolva)

·         Gyülekezeti ének: HT 89 Wo Menschen sich vergessen

·         Apostoli hitvallás

·         Meditáció szívügyeinkről

·         Wo Menschen sich vergessen – korál (a közép-németországi evangélikus egyház fúvóskara)

·         Offertórium

·         Ballad Song (a közép-németországi evangélikus egyház fúvóskara)

·         Általános könyörgő imádság, Miatyánk

·         146. zsoltár, közben a gyülekezeti válasza: HT 64 So lang ich lebe

·         Megnyitó szavak: prof. dr. Gerhard Robbers, a 2013-as hamburgi Kirchentag elnöke

·         Gyülekezeti ének: HT 50 Du meine Seele, singe

·         Elbocsátás, áldás

·         I will follow him (a közép-németországi evangélikus egyház fúvóskara és a projektband)

Bélfertőzés: A Kirchentagon nem lesznek veszélyben az emberek!

Drezda – A Német Protestáns Egyházi Napoknál a felelősök folyamatosan figyelemmel kísérik az EHEC bélbaktériumról szóló híreket. A Drezdába várt 110 ezer látogató között ugyanis szeretnék elkerülni azt, hogy járvány törjön ki 2011. június elseje és ötödike között. A szervezők azonban nem látnak különösebb veszélyt – adta hírül az epd. Forrás: evangelisch.de, evangelikus.hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna

http://www.evangelikus.hu/nagyvilag/belfertozes-a-kirchentagon-nem-lesznek-veszelyben-az-emberek

A baktériumfertőzéstől jómagam is kicsit cidrizek, de bízom a német precizitásban!

Kirchentag: Az izgalom már a tetőfokára hágott Drezdában

Június elsejére kereken 300 ezer vendéget várnak Drezdába. „Óriási kihívás ez a város számára” – mondja a pénzügyekért felelős polgármester, Hartmut Vorjohann (CDU), a Találkozás estéjére tekintve, amellyel a 33. Német Protestáns Egyházi Napokat fogják megnyitni. „Idegesek vagyunk és izgulunk”. A város meg akarja mutatni, hogy az elmúlt húsz évben mit is ért el. Forrás: epd, evangelisch.de, evangelikus.hu / Horváth-Bolla Zsuzsanna

http://www.evangelikus.hu/nagyvilag/kirchentag-az-izgalom-mar-a-tetofokara-hagott-drezdaban

Kapcsolat

Felvettük a kapcsolatot a vendéglátó családunkkal. Gabrielnek hívják őket. A két szülő, Stefan és Bettina negyven évesek, mindketten építészmérnökök. A szövetségi kormányzatnál alkalmazzák őket és Szászország beruházási ügyeivel foglalkoznak. Két fiúk, a kilenc éves Anton és a hatéves Julius már nagyon várnak bennünket. A nagyobbiknak most hétvégén volt az első áldozása, így gondoljuk, katolikusok lehetnek. Fényképeket cseréltünk egymással, nagyon szimpatikusnak tűnnek és annyira pozitív, hogy rendkívül lelkesek.

Fontosabb tudnivalók magyaroknak

2011. június 1 – 5. között Drezdában megrendezésre kerülő a 33. Protestáns Egyházi Napokra számos résztvevő látogat majd el hazánkból is. A magyar vonatkozósú programokat és legfontosabb információkat gyűjtötte össze az evangelikus.hu Cselovszkyné dr. Tarr Klára segítségével.
Ezek itt olvashatóak:
http://www.evangelikus.hu/teologia/kirchentag-infok

Tervek

Családommal együtt részt fogok venni a 2011. június 1. és 5. között Drezdában megrendezésre kerülő Kirchentagon. Ebben a blogban élményeinket szeretném majd napról napra rögzíteni.
Természetesen a technika, így az internet elérhetőség közbeszólhat, de reméljük a legjobbakat.